Túra lehetőségek




 

Túraútvonalak

 

 

 

Klatrompuszta – Piliscsév, kb. 2,5 km

 

Piliscsév Komárom-Esztergom megyei település a Pilis lábánál, 2300 lakossal. Területéről réz- és bronzkori cserepek mellett jelentős mennyiségű római kori lelet is előkerült, többek között az Aquincumot Brigetióval (Szőny) összekötő út egy szakasza, valamint egy villa és egy őrtorony maradványai. Első írásos említés 1262-ből való, Chw néven. A falu a török idején elpusztult, majd – már az esztergomi káptalan birtokaként – szlovákokkal népesült újra. 1945-ig Esztergom vármegyéhez tartozott. A községen halad át az Országos Kék-túra is.

 

 

 

Klastrompuszta – Leány-és Legény-barlang, Csévi-szirtek, kb. 2 km

 

A Klastrompuszta fölött emelkedő Csévi-szirtek a Pilis tető nyugati, meredek sziklakibukkanása. Oldalában nyílik a Leány-és Legény-barlang. Az 520 m magasan fekvő bejárattal nyíló barlangokból edénytöredékek, neolit-kori maradványok kerültek elő. A Legény-barlang bejárata 7 m magas és 4 m széles, belső járataiba keskeny résen át lehet bejutni. Eddig ismert legmélyebb pontja 45 méterrel van a bejárati szint alatt, ez a Sár – lyuk, amely már sok merész látogatót ejtett foglyul. A Leány-barlang, amely a Legény-barlangtól ötven méterre, azzal azonos magasságban nyílik, összeköttetésben áll testvérbarlangjával. Belső részei útvesztős járatok, sok fejlődő cseppkővel. A két barlang járatainak együttes hossza kb. 2400 méter. Mindkét barlang fokozottan védett!


A Klastompuszta feletti Csévi-szirtekben található az Ariadne-barlangrendszer, amely a Leány, Legény, és a közelükben feltárt további 3 barlang összekötésével jött létre 2010-ben.  (A barlang feltárása az Ariadne Egyesület által, társadalmi munkában azóta is folytatódik, jelenleg 13km hosszú, 203 méter mély, és ezzel hazánk harmadik legmélyebb és harmadik leghosszabb barlangja, valamint itt található a Dunántúl legnagyobb barlangterme.) A felfelé áramló hévizek által a földtörténeti régmúltban kioldott barlangrendszer nehezen járható, agyagos, labirintusos és zömében függőleges járatai a kiváncsiskodók elől ajtókkal el vannak zárva, ám egyes barlangoknak a bejáratai is látványosak, érdemes felkeresni őket.

A piros csík turistaútról leágazó piros barlang jelzés ösvénye először a legtágasabb előcsarnokhoz, a Legény-barlanghoz vezet. Itt a meredek (és kőhullás-veszélyes) ösvényen felmászva a barlang széles, látványos szájába érkezünk, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik a Dorogi-medencére, és azon túl a Gerecsére. Ezt a termet az ősembertől kezdve a történelem során az emberek mindigis használták, valamennyi történelmi korszakból kerültek elő leletek. A barlang előterében téli időszakban lehetőleg ne rakjunk tüzet, mert a befelé húzó légáramlás beviszi a füstöt a barlang belsőbb, ajtón belüli részeibe.
A barlangtól Észak felé kb. 50 méterre nyílik a kisebb, de sokkal védettebb bejárati teremmel rendelkező Leány-barlang. Itt az ajtón kívüli terem legbelső, emelkedő fülkéjének a végében télen is kellemes meleg (9 fok) szokott uralkodni. Másik irányban pedig egy meredek kürtőben a legügyesebbek fel tudnak mászni egy felső kijárathoz. Hasonló gazdag leletanyag került elő innen is, és itt se rakjunk tüzet, ha 10 fok alatti hőmérséklet van.

A barlangok ajtóval lezárt szakaszaiba bejutni csak barlangászok számára, kutatási céllal, azaz a kutatóegyesülettel lehetséges, de bőséges információ található a pilisibarlangkutatas.hu honlapon.

 

 

 

Klastrompuszta – Kesztölc – „postás út” – Pilisszentlélek, kb. 7,5 km

 

Kesztölc, 2600 lakosú község a Pilis nyugati nyúlványa, a Kétágú-hegy lábánál. Első írásos említésekor, 1075-ben Kestelci néven szerepel I. Géza oklevelében. Kesztölc a török időkben is lakott maradt, majd 1722-ben az esztergomi káptalan szlovákokat telepített a faluba. A falu határában álló Lencse-hegyen a közelmúltig barnaszenet bányásztak. Ennek egykori működösét a községben emlékmű őrzi. Kesztölcön áthalad az országos kék-túra.

Pilisszentlélek, 1985-ben Esztergomhoz csatolt község a Pilis és a Visegrádi-hegység határán. Területén őskori cserepek mellett római leletek is előkerültek. A terület a király vadászterülete volt, amelyet IV. Béla 1263-ban a pálosoknak adományozott. Pálos kolostorát azonban csak IV. László alapította a szentlélek tiszteletére, 1287-ben. A kolostor 1541-ig működött. Ezután a falu elnéptelenedett, és csak a XVIII. Században települt újra szlovákokkal.

 

 

 

Klastrompuszta –Kétbükkfa-nyereg – Dobogókő, kb. 5 km

 

Kétbükkfa-nyereg, fontos közlekedési csomópont a Pilis és a Visegrádi-hegység határán a Pilis-tető és Dobogó-kő tömbje között. Itt ágazik el a Szentendre-esztergomi út Dogogókő felé. Számos jelzett turistaút is itt halad át.

Dobogókő, az andezittufából felépülő Dobogó-kő tömbje a Visegrádi-hegység legmagasabb csúcsa, tengerszint feletti magassága 699 méter. Neve az egykori Árpád-kori szakrális központra utal, kultikus eredetű. A dél felé lankásan ereszkedő, északon pedig meredek sziklafallal leszakadó tömb csúcsán épült kilátóhelyről nagyszerű panoráma nyílik északi irányba. Tiszta időben a Tribecs, a Gömör-Szepsi-érchegység, sőt az Alacsony-Tátra vonulata is látható. A csúcs körül alakult ki a ma Pilisszentkereszthez tartozó településrész, Dobogókő.

Első menedékháza (ma Turista Múzeum) 1897-ben készült el, amely csakhamar kicsinek bizonyult. Mellette másik épült 1906-ban, amelyet szintén Báró Eötvös Lórántról neveztek el. E házak körül jött létre az az üdülőtelep, amely az ország egyik legmagasabban fekvő magaslati települése lett.

 

 

 

Klastrompuszta – Pilis-tető – Pilisszentkereszt, kb. 8 km

 

Pilis-tető, a Pilis hegység legmagasabb pontja, egy hatalmas, koporsó alakú sasbérc, amely uralja környezetét. Északi oldalon viszonylag enyhén emelkedik a Pilis-nyeregtől a Nagy-Szoplákon és a Kis-Szoplákon keresztül a csúcsig. Ugyanakkor déli, nyugati és keleti oldala hatalmas meredély, amely óriási hegy látványát kelti a környezetéhez képest. A Pilisszántó felé vezető szerpentinút melletti László kúpjáról nagyszerű kilátás nyílik déli, nyugati és keleti irányba.

Pilisszentkereszt, részben szlovák lakosságú község a Pilis tető keleti tövében, 2200 lakossal. Az Árpád kor óta lakott település, a XIII. században a Franciaországból érkezett ciszterci rend apátsági birtoka. Az apátságot III. Béla király alapította 1184-ben és kiváltságai a tatárjárás után, 1254.ben IV. Béla is megerősítette. Volt itt a pálosoknak is egy kolostora (1297-ben említik elsőként okleveleink), amely 1529-ben még állt, utána a ciszterciek apátságával együtt a török portyázások áldozatául esett. A törökdúlásban a falu is elpusztult, csak a XVIII. Században népesült be újra, főképpen felvidéki szlovák telepesekkel, akiknek az életét a szlovák Tájház mutatja be. A katolikus templom 1766-ban épült.

 

 

 

Klastrompuszta – Pilisszántó, kb. 4 km

 

Pilisszántó részben szlovák lakosságú helység a Pilis legmagasabb csúcsának, a 757 méter magas Pilis tetőnek a déli tövében. Lakóinak száma: 2100, kb. fele szlovák. A Pilisszántói- vagy Orosdy-kőfülkéből előkerült őskori leletegyüttest pilisszántói kultúrának nevezték el. A római korból temető és útmaradványok kerültek elő. Első írásos említése 1294-ből datálódik, ekkor Zantho vagy Zampto néven említik, amely akkori funkciójára utal. A török hódoltság alatt a falu folyamatosan lakott maradt, 1720-ban azonban a lakosság pótlására szlovákokat telepítettek be. 1824-től a falu birtokosa a Jurkovich család volt, az ő nevükhöz fűződik a klasszicista stílusban épült, Baross-Jurkovich-kúria. Római katolikus temploma 1760-ban épült, ennek bejáratánál ma is áll az a két római kori mérföldkő, amelyet a község határában találtak meg. Az újonnan létesült nevezetességek közöl említésre méltó a Sziklaszínház fölötti Pilis keresztje és a Boldogasszony kápolna.





Buy Metoprolol online Kaufen Zyban online Buy Lisinopril online